7.

A mai kérdés: hogyan szerezz 5 óra munkával 100 eurót?

A válasz egyszerű, legyél magyar Párizsban, beszéld a nyelvet (a franciát, meg természetesen a magyart is), ismerd a megfelelő párizsi magyarokat és persze érjél rá (a többiek meg lehetőleg ne).
Így jöttem be a képbe, hogy minden állítás igaz volt rám, Tibi (az a Tibi, akit itt ismertem meg még ezer éve, most ő is visszajött Párizsba 1-2 évre) megkeresett még mikor otthon voltam, hogy nem érek-e majd rá augusztus 10-én, mert lenne egy meló.
A meló pedig abból áll, hogy ki kell menni a Charles De Gaulle reptérre magyar utasokat összeszedni, egy bérelt busszal elszállítani őket a szállásukra, majd miután ott lerakták a csomagjaikat, bevinni őket Párizsba a busszal, ott eltölteni 1-2 órát, amíg a turistacsoport másik része, akik busszal jönnek Párizsba, meg nem érkeznek, akkor "leadni" a repülős csoportot, zsebre tenni a 100 eurót és menni a saját dolgodra.

Persze, hogy elvállaltam, ugyanmár, 5 óra alatt 100 euró?! Otthon több (jóval több), mint egy hetet kellett dolgoznom ekkora összegért! Úgyhogy ma reggel fél tízre ki REReztem a reptérre, ott egy kis táblával vártam a 14 fáradt magyar turistát, közben telefonon lebeszéltem a sofőrrel, hogy ő hol lesz a busszal, aztán összeszedtem mind a 14 embert, elindultunk a buszhoz (egyáltalán NEM ismerem a Charles de Gaulle-t, vagyis de, tudom, hol van a 2D, mert mindig onnan indul és érkezik a Malév, de hogy a buszoknak hol a parkoló, hogy kell odajutni, éstb... és közben azt a látszatot kelteni, hogy a kezeim között tartom a dolgokat,  mindenhez értek), ami nem akart megérkezni, biztos voltam benne, hogy na tessék, rossz helyre jöttünk, a sofőr azt mondta a legutolsó telefonbeszélgetésünknél, hogy 2 perc és ott lesz, mi 10 perce voltunk a parkolóban, és még mindig nem volt ott... Biztos a sofőr van a jó helyen, én meg a világ végére kivezettem egy magyar csoportot, akik hajnalban indultak el otthonról, és azt hitték, hogy végre nem lesz semmi gond... És ekkor a busz megérkezett! Ah, úgy gondoltam, hogy innentől már semmi gond nem lehet! (Nem is volt)
A sofőr rendes volt és jófej, elvitt minket a szállásukra, ami kb 1 óra buszútra volt a reptérről (az egyik messzi külvárosból egy másikba kellett eljutni, ami persze Párizs másik oldalán van), otthagytuk a csomagokat két szobában, utána irány vissza Párizs, a Bastille-ra, mert az közel van Gare de Lyonhoz, ami a találkozó helyszíne. Bastille-nál leszállás, egy kis idegenvezetősködés ("ezen a téren állt a Bastille, amit a forradalom alatt leromboltak, vagyis ma már nincs itt semmi, csak egy oszlop egy angyallal! Ja, meg mögöttünk az Opera, ami eléggé modern (jó, azért ennél tényleg többet mondtam el nekik...)"), itt rájöttem, hogy mivel senki nem akart enni, nem tudom továbbhúzni az időt, valamit tenni kell, megmutattam nekik a Csatornát, ami ott van a Bastille-nál, és van mellette egy park is, ami szép, sétáljunk! De onnan is menni kell egy idő után, senki nem óhajt leülni, maradni egy kicsit, és még van egy csomó időnk! Akkor irány egy másik park, a Promenade plantée! Ott legalább arra haladunk, amerre kell, a pályaudvar felé. Jó de egy idő után az idős házaspár (71, 80 évesek) kávézóba szeretnének menni, leülni, menjünk már a Pályaudvarhoz. Oda érünk, akkor legyen mindenkinek 1 órás szabadfoglalkozása (bár nem mintha sok minden látni-, néznivaló van a Gare de Lyon környékén...), páran követni akartak és éhesek voltak, úgyhogy hatan meg én beültünk egy közeli kávézóba, ahol lefordítottam nekik az étlapot, megtanítottam, hogyan kell kérni egy üveg csapvizet és a számlát, ők meg meghívtak a kávémra. Ezek után 14 órakor randevú az óra alatt, ott vártunk a buszos csoportra 10 percet, közben G is megérkezett, meg a busz is az idegenvezetővel, aki hopp ki is fizette a 100 eurómat!

És közben hopp, visszajött a nyár!